Elérhetőségek

Infrahőkép Kft.

8900 Zalaegerszeg,
Ady Endre utca 13/3 (Bejárat az Eötvös utca felöl)
Telefon: 06/92/952-626

Hőhídak

2014. április 25., 11:45
Az épületfizika meghatározása szerint hőhidak az épülethatároló szerkezetek azon részei, amelyeken többdimenziós hőáram alakul ki. Az elképzelt homogén, sík, végtelen falban, amely különböző hőmérsékletű tereket választ el, egydimenziós hőáramok alakulnak ki, vagyis a hő a fal síkjára merőlegesen halad a meleg oldalról a hideg felé. Ha a falba olyan anyagot építünk be, amelynek hővezetési tulajdonsága jelentősen különbözik a falat alkotó anyagtól, úgy a hőáramok térbeliek lesznek. Ezt a hőhidat nevezzük anyagváltásból adódó hőhídnak.

Az épületfizika meghatározása szerint hőhidak az épülethatároló szerkezetek azon részei, amelyeken többdimenziós hőáram alakul ki. Az elképzelt homogén, sík, végtelen falban, amely különböző hőmérsékletű tereket választ el, egydimenziós hőáramok alakulnak ki, vagyis a hő a fal síkjára merőlegesen halad a meleg oldalról a hideg felé. Ha a falba olyan anyagot építünk be, amelynek hővezetési tulajdonsága jelentősen különbözik a falat alkotó anyagtól, úgy a hőáramok térbeliek lesznek. Ezt a hőhidat nevezzük anyagváltásból adódó hőhídnak.

 

 


 

 

A pillérvázas, kitöltő falazatú vagy szendvicspaneles épületek falazataiban gyakran kerülnek egymás mellé jelentősen különböző hővezetési tényezőjű anyagok (például 38 NF tégla és vasbeton). Ezen szerkezetek legkisebb belső felületi hőmérséklete gyakran alacsonyabb lesz, mintha a hőhíd tengelyében felvett metszet szerinti rétegrendű nagy kiterjedésű falazatot számolnánk. A pillér környezetében ugyanis a hőszigetelt falszerkezet „hűti” a hőhíd oldalsó felületeit; és minél jobb a hőszigetelés, annál jobban hűl a belső felület. Minél nagyobb a két anyag hővezetési tényezőjének a különbsége, annál érzékenyebb a szerkezet a hőhídra. A fenti példában a két anyag hővezetési tényezője nagyságrenddel különbözik (falazat: 0,17 W/mK, vasbeton: 1,55 W/mK). Éppen ezért nem megoldás az a – sajnos – nem ritkán tapasztalható hazai gyakorlat, hogy a kétféle felületet egyaránt vékony, 3–4 cm-es hőszigeteléssel takarják. A belső felületi hőmérséklet minimuma ugyan megemelkedik, de a többlet-energiaveszteség továbbra is elérheti akár a 70 százalékot is (Várfalvi János: Gondolatok az energiatakarékos épületszerkezetekről)!
Kevésbé érzékeny a hőhídra, vagyis remélhetőleg kisebb problémát okoz, ha B30-as falazatban (λ = 0,64 W/mK) van a fenti vasbeton koszorú. Ebben az esetben a két hővezetési tényező egy nagyságrenden belül van. A 70-es években épült házak éppen ezért hőhidasság szempontjából kevésbé voltak problematikusak, mint az új, korszerű falazóanyagból épült falak.

Megoldás
Amennyiben mindenképpen kétféle anyagot (például 38 NF tégla és vasbeton pillérváz) kell alkalmaznunk, úgy a rosszabb hőszigetelő képességű anyagot megfelelő vastagságú szigetelőanyaggal kell burkolni. Ez annál vastagabb legyen, minél jobb a téglafal hőszigetelő képessége. B30-as falazat esetén 1 cm vastag Expert is elég, de a korszerű téglákra akár a 8–10 cm sem túlzás (táblázat).

Javasolt hőszigetelési vastagság beton felületek előtt (cm)    táblázat

 

Szerkezet

Expert vastagsága (cm)

(l =0 ,035 W/mK)

Tömör tégla

1

B30

1,5

Uniform

2

Poroton 45/19

3

Porotherm 30*

6

Porotherm 38 NF**

6

Porotherm 38 NF*

8

Porotherm HS 44*

10

Ytong P2-05 37,5

10

 

*kétoldalt mészvakolattal, hőszigetelő habarccsal

**kétoldalt mészvakolattal, normál habarccsal


Ezek már jelentős vastagságok. Ahhoz, hogy a hőszigetelést el lehessen helyezni, a falazóblokkokat úgy kell beépíteni, hogy külső síkjuk a pillérek külső síkjához képest a szükséges mértékben kijjebb helyezkedjen el. Ráadásul, mivel a hőáramok a szigetelő anyagot meg tudják kerülni, a hőszigetelést a falvastagság kétszeresének mértékében (50–80 cm) mindkét irányban túl kellene nyújtani. Ezeket a lépéseket pedignem csak a pilléreknél, hanem a födémek, áthidalók esetében is el kell végezni. Látható, hogy a jó hőszigetelő képességű falazóanyagokból létesített kitöltő falazatok hőtechnikailag pontos kivitelezése nem egyszerű. Lényegesen könnyebb, ha a két anyag (kitöltő falazat és a vasbeton váz) hővezetési tényezője között nincs olyan nagy különbség, és az egész homlokzat kap 12 cm vastag AT-H80 hőszigetelést. Ezzel a hőhidak gyakorlatilag eltüntethetők.

Kruchina Sándor




« Vissza az előző oldalra!


Infrahőkép Kft. - Magyar